A kalóz bosszúja

Újabb megkésett beszámoló. Nagyon lerövidítettem, de mivel elég kevés az időm mostanság, valószínűleg így fogok eljárni a beszámolók terén. Már tényleg csak a legfontosabb információkat közlöm.

Session VI. – 2013. október 25.

Klaus Dworkin, a tengeri martalóc (4. szint)

Merdun, kossith harcos (4. szint)

Raas, az elf körmágus (4. szint)

Rosie, a városi elf bárdtanonc (4. szint)l.

Trükkös Tanisz, a rivaini kalandor (5. szint)

Alaphelyzet:

Klaus Dworkin egykor kalóz volt, azonban bandáját elárulták, s ő maradt az egyedüli túlélő. Pontosabban csak ezt hitte, mivel, mint kiderült, sokkal többen túlélték az árulást. Erik, az egykori kalóztársa tudósította erről, akitől azt is megtudta, hogy az áruló Félkezű Will volt, aki most állítólag a környéken szervezett rablóbandát.

Fontosabb események:

-Hőseink a bált követően a hajnali órákban visszatértek oda, ahol a kocsit eltérítették. Az igazi Speerklamm házaspár és a kocsisuk azonban nem volt ott, ahol hagyták. Eltűntek, s jól láthatóan egy csoporttal távoztak. A hintót felborították, hogy balesetnek álcázzák a dolgot, majd visszamentek Markhamba.

-A Bürgermeister kitörő örömmel vette át Tanisztól a leveleket (nem is sejtve, hogy a ravasz kalandor párat megtartott magának), s bőkezűen megjutalmazta hőseinket.

-Még aznap este nagy mulatozást csaptak, Klaus egyrészt végre megdöntötte Bellát, a felszolgálót, másrészt találkozott régi kalóztársával, Erikkel, aki fontos információkkal látta el. A többiek eközben igen jól mulattak, énekeltek, táncoltak, ittak.

-Másnap elhatározták, hogy utánakérdeznek a városban Félkarú Willnek, akiről azt is sikerült megtudni, hogy Gregor néven mutatkozik jelenleg. Míg Klaus és Rosie az egyik hegyaljai* lebujban, az Öreglyukban kérdezősködtek (ahol egyébként véres verekedésbe keveredtek, mert az elf nő szépsége felkeltette pár tahó figyelmét), addig Tanisz a városőrségnél érdeklődött, s nem mellesleg megtudta, hogy vérdíj van a fickó fején. Raas és Merdun pedig az alkimistánál jártak, hátha tud segíteni a nyakperec levételében, de sajnos nem tudott rá más módot azon kívül, hogy a templomosok leveszik, mikor kedvük tartja.

-Miután kiderült, hogy Gregor egy csapat bandita élére állt, akik nem messze rejtőznek attól a helytől, ahonnan Speerklammékat elrabolták, kezdtek ráeszmélni arra, hogyan ki is szabadíthatta ki a nemeseket.

-A rejtekhez közelítvén igencsak elrontották a felderítést, így kelepcébe sétáltak. A banditák túlereje rájuk zúdult. Véres és verejtékes harc vette kezdetét, de győzedelmeskedtek hőseink (s nem mellesleg Klausnak volt egy "Inigo Montoya pillanata" is), Félkezű Willt megölték, majd pedig kiszabadították a foglyokat. (S eközben Rosie lenyúlta a kincseket.)

-Klaus szerette volna elvarrni a szálakat, így Speerklammék halálát kívánta, de Tanisz nem hagyta veszni őket, mivel túlontúl együtt érzett az elszegényedett nemesekkel. Így hát kiokította őket azzal kapcsolatban, hogy miféle ismeretségeket szerzett a maszkabálon, majd elengedte őket.

-Eztán visszatértek a városba kipihenni magukat, meg persze a vérdíjat beszedni.

*A szegénynegyed neve Markhamban