2011. január 12., szerda

A Kazamaták és Kompániák története

A Kazamaták és Kompániák egy tavaly tavaszi ötletből nőtte ki magát. Azonban, hogy megértsük ennek az ötletnek az eredetét, ismernünk kell néhány korábbi történést.
Az egyetemen kezdtünk el Kard és Mágiát játszani, melyet aztán nagyon megszerettem, mint ahogy az egész játékstílust is. A KéM stílusának hatására kezdett el foglalkoztatni minket a legelső Dungeons and Dragons, ám nem ismertük igazán, én mindössze annyit tudtam vagy véltem tudni róla, hogy igen egyszerű, még a törpe is kaszt, s a fegyverek ugyanannyit sebeznek. Ekkoriban még, bevallom, kicsit primitívnek tűnt. Egy napon aztán Ynas elhívott az akkor még ismeretlen Urbanhoz, hogy játszunk nála „ODnD”-t. Én meg Danit hívtam, aki azóta számtalan jó karakterrel gazdagított minket, mint például Béla, az elf vagy Sromm, az elf barbár. Ezen a játékülésen nem csak Urbant ismertük meg, hanem Solaront és Mikit is, akik ugyancsak jó arcnak bizonyultak.
Végül is a játék Swords and Wizardry volt, nem ODnD. Én azonban ekkoriban még nem tudtam volna megmondani, mi a különbség. A játékstílus azonban, melyet ekkor ismertem meg (közelebbről a kazamatajárást és az igazán egyszerű rendszert), teljesen új színt vitt a szerepjátékos életembe. Az új stílus megismerésén túl történt még egy fontos dolog ezen a napon, ami egy újabb lépést jelentett a KéK-hez vezető úton, mégpedig az, hogy Solaron játék közben, vagy a végén, már nem is emlékszem, elhívott magához játszani. A meghívással végül csak Danival ketten éltünk, Ynas nem jött (ugyanis ő pont azon a szombaton ment csajozni, mikor az első játékülés volt). Így aztán összesen négyen voltunk, s ez maradt a későbbi csapatfelállás is: Dani, Miki, Solaron meg én.
Solaronnál azonban az a meglepetés ért, hogy valami kis barna füzetecskéket tett az asztalra a jegyzetei mellé. Mint kiderült, ő az eredeti ODnD szabályai szerint készült mesélni. No, nem semmi, gondoltam. A játék során aztán teljesen beleszerettem az 1974-es kiadásba. Pont ezen a játékalkalmon dobtam fel a korábban már bennem felmerült ötletet, melyet Danival és barátnőmmel, Eszterrel, is megvitattam, hogy le kéne fordítani a SaW-ot, hisz akkor itthon is jobban terjedhetne a stílus. Solaron erre azzal jött, hogy akkor már egyenesen az ODnD-t, mert mégiscsak az az eredeti. Pár héten belül aztán valahogy, az egymással folytatott párbeszédeknek köszönhetően sikerült rávennem Solaront mint perfekt amerikaist (amerikai angolt beszélőt), hogy fordítsa magyarra az ODnD-t, ezzel gazdagítva kis hazánk RPG-s életét.
A játékalkalmak a következő hetekben is ismétlődtek (Hihetetlen jó kalandokat éltünk át Dani, Miki meg én). Végül azonban a vizsgaidőszak, s az utána jövő változások közbeszóltak. Solaronnal ezután msn segítségével folytattuk a társalgást, s ő ekkoriban kezdte el a fordítást is. Igen sokat tanultam e párbeszédekből a kazamatatervezésről. Pár hét múltán a teljes játék is körvonalazódni kezdett, s a Hősök és Hatalmasok, avagy a Játékosok Könyve már készen is volt, legalábbis nyers formában. De már ekkoriban körvonalazódtak a Játékvezetők Könyvében leírtak is. Nyáron aztán magam is elkezdtem ODnD-t mesélni. Solaron pedig ezzel párhuzamosan a pécsi játékosokon szerzett tapasztalatai alapján, úgy döntött, nem az ODnD-t fordítja le, hanem inkább több kiadást összegyúrva saját retro-klónt készít. (A pécsi játékosok mégsem olyan ideális alanyok ODnD-re, mint mi voltunk. :P)
Szó mi szó ezután gőzerővel haladt az új játék készítése, mely előbb, a korábban az ODnD fordításra is használt „Katakombák és Kompániák” névötletemmel futott, majd megkapta Solarontól végső nevét: a Kazamaták és Kompániákat. Ezután a KéK még sokat változott. Magam is áttértem rá, s elkezdtem a kampányom digitalizálását is egy későbbi KéK kiegészítő reményében. A Véletlen Találkozásokon aztán a játék nagyobb közönség előtt is debütált.
Egy hosszabb kihagyás után végül is Solaron most januárban befejezte a játékot. De még hosszú út áll a KéK előtt, először is kiegészítők jönnek hozzá, és saját honlapot kap. A jövő pedig még több dologgal kecsegtet. Szóval oldszkúlt kedvelő barátaim: Kalandra fel!

2011. január 9., vasárnap

Megjelent a Kazamaták és Kompániák!

Nem csalás, nem ámítás, megjelent a Kazamaták és Kompániák! Igen, mostantól minden kedves érdeklődő olvashatja azt a szerepjátékot, mely a legrégibb gyökerekig nyúlik vissza, hogy visszahozza a szerepjátszás igazi ízét.


Kazamaták és Kompániák újra letölthető, s immár javított változatban, mely bővítve, átszerkesztve, sokkal szebb (új táblázatok!) és rövidebb (93. oldal mindössze!) kivitelben kerül az olvasók elé.