Már megint qunarik

Újra felveszem a Dragon Age kampány fonalát, mivel holnap, ha minden jól alakul, végre folytatjuk a IX. sessionnel, viszont itt a blogon lemaradt még az előző két játékalkalom ismertetése. A most leírásra kerülő játék után még elmentünk barátnőmmel megnézni a Thor 2-őt, szóval tényleg nem tegnap volt. Mindenesetre igen remek dolog a jegyzetelés játék közben, mert így fel van jegyezve minden, ami fontos volt a játékalkalom során, s jelentősége lehet az elkövetkezendőkben. Igazából ez a játék csak előkészítette a következőt, amely aztán tényleg nagy bajba keverte a karaktereket – pontosabban ők egymást, de erről majd máskor.

A néma blog

Valószínűleg felmerült már a kérdés, miért is hallgattam el annyira, miért nincsenek új bejegyzések a blogon. A következőkben röviden összefoglalom, mit is csináltam az elmúlt hónapban, s miért nem foglalkoztam a bloggal.

Még tavaly év végén lehetőséget kaptam egy tudományos projektben való részvételre. Magyarán munkám lett, szóval az időm nagy részét ezzel töltöttem (ami volt, mivel vizsgáim idén szerencsére nem voltak - cserébe szorgalmi időszakban keményen kellett dolgozni a szemináriumokon). Ha minden jól megy, ezek után is igen sok elfoglaltságom lesz szakmai téren, de most már azért igyekszem időt szakítani a szerepjátékra is.

Már csak azért is fontos ez, hogy a Kazamata rám eső írásain dolgozzak. Egyelőre nagyon bizakodó vagyok a számot illetően, bár a rám eső írásokból csak egy van kész, a többit még csak fejben terveztem meg. Ám a majdnem kész modul már tesztelve is lett két csapattal (Gasthaus Brunwald). Másrészt pedig azért kell több időt szakítsak a szerepjátékra, mert a hónapban nem is meséltem, egy alkalom se jött össze, amit terveztünk, legutóbb én betegedtem le például. De jövő hónapban szépen pótoljuk a dolgokat.

Egyébként azért nem csak dolgoztam, volt egy kis lazítás is: olvastam Hemingway novellákat, elolvastam a Varjak lakomáját és a Sárkányok táncát (rég tervezem, s nem akarom, hogy beelőzzön a sorozat); moziztunk, régi filmeket néztünk barátnőmmel, meg kipróbáltam a DnD Nextet.

No, a jövő hónap remélhetőleg jobban fog sikerülni. Szeretnék mesélni a csapatomnak, plusz a nemrég alakult LFX online közösségben is, s persze játszanék. Talán még ebben a hónapban megírok egy rövidke, régóta esedékes Dragon Age játékbeszámolót, de azért ígérni nem ígérek semmit.

Mi várható 2014-ben?

Az év vége a blog szempontjából gyéren sikerült, viszont más szempontból pedig igencsak izgalmasan és sűrűn telt. Rengeteget játszottam és meséltem, köszönhetően a Google Plusznak, s végre lezárult a Feketeláp projekt, amit elég régóta csináltunk már. (Ami pedig igazán örömteli, hogy a szerző a blogján megemlékezett a magyar kiadásról! :))

Kicsit jó megpihenni a munka után, de közben már készül a Kazamata harmadik száma is. Remélem, még a tavasszal ki tudjuk hozni. Sőt, immár abban is igencsak reménykedem, hogy szélesebb körhöz eljut majd a magazin, ugyanis ezentúl nem KHV magazin lesz, hanem egy Kazamaták és Kompániák, Kard és Mágia, Helvéczia fanzin. Ezt a változást többek közt az a döntés hozta magával, hogy nem készítjük el a KHV magasabb szintre vonatkozó köteteit.

Miért? Mert a Túlélőkészlet segítségével 6. szintig el lehet játszogatni, a fölé meg igen ritkán jut csapat. Ha meg igen, akkor ott a Kard és Mágia a kalandozós játékokra. A Kazamaták és Kompániák egy egészen más stílus és hangulat, ez a tipikus alacsony szintű kazamatázást hivatott feldolgozni. Ezt tökéletesen teljesíti. Azonban, mint írtam a KéM már ott van arra, amire a Hősök és Hatalmasok lett volna hivatott.

Ez nem jelenti azt, hogy vége a KHV-nek, szó sincs róla. A Kazamaták és Kompániák továbbra is egy remek játék, s ehhez készíteni fogok anyagokat, s remélhetőleg mások is. Sőt, talán valamikor egy újraszerkesztett, javított kiadást is elkészítünk (erre vannak igen jó ötleteim). Lesz itt még sok minden, szörnyek, varázslatok, NJK-k stb.

Más vizekre evezve szót kell ejtenem az éppen beindult Helvéczia kampányomról. Ami igazán izgalmassá teszi, hogy élőben s Google Pluszon keresztül is folyik a kampány. A visszajelzések elég jók, aminek nagyon örülök, s gyűlnek az anyagok a modulokhoz is. (Ez is egy ok, hogy a magazint bővíteni szeretném.) Később majd írok a netes tapasztalataimról is.

A Dragon Age kampány is szépen halad, a karakterek immár 6. szint felett járnak, ám legutóbb olyan rossz helyzetbe keverték magukat (és egymást), hogy ebből igencsak nehéz lesz kivergődniük. Jövőre kiderül, mi lesz a csapattal. Én állok elébe az ötleteiknek, mert valami zseniálisat kell kitaláljanak, hogy mind kijussanak a templomosok erődjéből.

A Baan Gidar áll. Rágóta várja, hogy újra kalandozókat csábítsak a holtak termeibe. Jövőre igyekszem újra beindítani a kampányt. Biztosan lesznek még egyéb dolgok is, mindig jönnek új ötletek. No, de mára ebből ennyi elég, inkább foglalkozzunk az ünnepléssel.

BUÉK! :)

A hét lator

Második Helvéczia játékunk váratlanul jött. Szerencsére ott volt a példakaland a Mesélői Almanachból, így aztán volt mit prezentálnom a játékosoknak. Mint látható, a kalandnak csak az egyik szálával foglalkoztak, így csomó minden homályban maradt. Ami annyira nem is nagy baj, hiszen az igazi kampánykezdés úgymond a harmadik játék volt, habár valójában az is „bemutató játék” volt. De arról majd akkor részletesebben, ha odaértünk. :) A most olvasható beszámolót természetesen csak annak ajánlom, aki biztos benne, hogy nem fog játékosként találkozni a modullal.

Ha nem hallgatsz a macskára

Úgy vélem, mivel megjelent a játék, itt az ideje az eddigi játékok játékbeszámolóinak közzététele. Az első egy rövidke, rögtönzött bemutató játék volt barátnőmnek. Nem kell tehát semmi bonyolultra és meglepőre számítani az elkövetkezendőkben, azonban fontosnak érzem ezt is megörökíteni, hisz a későbbi játékok során még előkerülhet innen pár dolog. ;)

A kalóz bosszúja

Újabb megkésett beszámoló. Nagyon lerövidítettem, de mivel elég kevés az időm mostanság, valószínűleg így fogok eljárni a beszámolók terén. Már tényleg csak a legfontosabb információkat közlöm.

Session VI. – 2013. október 25.

Klaus Dworkin, a tengeri martalóc (4. szint)

Merdun, kossith harcos (4. szint)

Raas, az elf körmágus (4. szint)

Rosie, a városi elf bárdtanonc (4. szint)l.

Trükkös Tanisz, a rivaini kalandor (5. szint)

Alaphelyzet:

Klaus Dworkin egykor kalóz volt, azonban bandáját elárulták, s ő maradt az egyedüli túlélő. Pontosabban csak ezt hitte, mivel, mint kiderült, sokkal többen túlélték az árulást. Erik, az egykori kalóztársa tudósította erről, akitől azt is megtudta, hogy az áruló Félkezű Will volt, aki most állítólag a környéken szervezett rablóbandát.

Fontosabb események:

-Hőseink a bált követően a hajnali órákban visszatértek oda, ahol a kocsit eltérítették. Az igazi Speerklamm házaspár és a kocsisuk azonban nem volt ott, ahol hagyták. Eltűntek, s jól láthatóan egy csoporttal távoztak. A hintót felborították, hogy balesetnek álcázzák a dolgot, majd visszamentek Markhamba.

-A Bürgermeister kitörő örömmel vette át Tanisztól a leveleket (nem is sejtve, hogy a ravasz kalandor párat megtartott magának), s bőkezűen megjutalmazta hőseinket.

-Még aznap este nagy mulatozást csaptak, Klaus egyrészt végre megdöntötte Bellát, a felszolgálót, másrészt találkozott régi kalóztársával, Erikkel, aki fontos információkkal látta el. A többiek eközben igen jól mulattak, énekeltek, táncoltak, ittak.

-Másnap elhatározták, hogy utánakérdeznek a városban Félkarú Willnek, akiről azt is sikerült megtudni, hogy Gregor néven mutatkozik jelenleg. Míg Klaus és Rosie az egyik hegyaljai* lebujban, az Öreglyukban kérdezősködtek (ahol egyébként véres verekedésbe keveredtek, mert az elf nő szépsége felkeltette pár tahó figyelmét), addig Tanisz a városőrségnél érdeklődött, s nem mellesleg megtudta, hogy vérdíj van a fickó fején. Raas és Merdun pedig az alkimistánál jártak, hátha tud segíteni a nyakperec levételében, de sajnos nem tudott rá más módot azon kívül, hogy a templomosok leveszik, mikor kedvük tartja.

-Miután kiderült, hogy Gregor egy csapat bandita élére állt, akik nem messze rejtőznek attól a helytől, ahonnan Speerklammékat elrabolták, kezdtek ráeszmélni arra, hogyan ki is szabadíthatta ki a nemeseket.

-A rejtekhez közelítvén igencsak elrontották a felderítést, így kelepcébe sétáltak. A banditák túlereje rájuk zúdult. Véres és verejtékes harc vette kezdetét, de győzedelmeskedtek hőseink (s nem mellesleg Klausnak volt egy "Inigo Montoya pillanata" is), Félkezű Willt megölték, majd pedig kiszabadították a foglyokat. (S eközben Rosie lenyúlta a kincseket.)

-Klaus szerette volna elvarrni a szálakat, így Speerklammék halálát kívánta, de Tanisz nem hagyta veszni őket, mivel túlontúl együtt érzett az elszegényedett nemesekkel. Így hát kiokította őket azzal kapcsolatban, hogy miféle ismeretségeket szerzett a maszkabálon, majd elengedte őket.

-Eztán visszatértek a városba kipihenni magukat, meg persze a vérdíjat beszedni.

*A szegénynegyed neve Markhamban

Három éve Kockák és Koboldok!

Bizony, immár három éve fut a blog. Ez idő alatt kis híján elértük a 20 ezer oldalmegjelenítést. Több mint száz bejegyzés született, s több tucatnyi komment.

Három év sok idő. Az első Véletlen Találkozások után indítottam el a blogot, s bár ez tovább folytatja útját, sajnos idén ősszel már nem ülhetünk össze a kedvenc találkozómon. Remélem, lesz utódja a kezdeményezésnek, mert feledhetetlen élményekkel lettem gazdagabb általa.

Mindenesetre a Kockák és Koboldok továbbra sem pihen. Lesz itt továbbra is ismertető, játékbeszámoló s miegymás. Még idén neki szeretnék kezdeni a Helvéczia kampányomnak is, arról is bőven fogok tudósítani. S természetesen a Dragon Age sem marad abba, ezen a vonalon is sok izgalom várható.

Köszönöm mindnyájatoknak, akik olvassátok a blogot! :)