Hogy áll a Baan Gidar?

A Baan Gidar tulajdonképpen évek óta foglalkoztat. Első verzióját még a kezdetekkor el is készítettem. Két szint volt kész akkor, az egyik alszint (Adar Oibos sírkomplexuma) pedig meg is jelent a Kazamaták és Kompániák bevezetőmoduljaként. Több játékalkalom után végül úgy döntöttem, hogy újraírom az első szintet, később aztán a teljes óriáskazamata* újragondolására elszántam magam. Az ember ahogy tapasztalatot gyűjt, elkezdi másként szemlélni a dolgokat, új és jobb ötletei támadnak.

Eredendően, ahogy azt már több helyütt többször is leírtam, a Baan Gidar és úgy egészében Landar egy Ynev és oldschool-D&D ötvözés alapjain jött létre. Az LFG fórumon tulajdonképpen elvették a kedvem az egésztől, így aztán végül saját világ alkotására szántam el magam. Erionból Landar lett, az erioni nekropoliszból pedig Baan Gidar  (a név Bone Garden-ből származik - a Swords and Wizardry Complete Rulebook egyik illusztrációja adta az ötletet), amit csöppet sem bánok, mert különböző rendszerekkel sok-sok remek hangulatú órát töltöttünk játékosaimmal ezen a világon. Plusz így a science-fantasy iránti szenvedélyemet is kiélhetem teljesen.

Igazából a szöveghez régen nem nyúltam már hozzá, ahogy új térképet sem kezdtem még el rajzolni - pedig teljesen át akarom formálni az egészet (még a kazamata pontos méretein gondolkodom, eredendően az első és a második szint 2-2 A4-es oldalt tesz ki, de ez lehetne több is, 3 vagy akár 4 oldal.). Ehelyett csak keresztmetszeti terveket vetettem papírra, de ezek is elég képlékenyek még, erősen gondolkodom, pontosan hány nagyobb és kisebb szint legyen. Tényleg valami monumentálisat szeretnék alkotni, de azért súlyos aránytévesztésbe sem szeretnék belefutni: mit érek egy mérhetetlenül nagy kazamatával, ha az ötletes dolgok elvesznek az unalmas szobák tömegében?

Ezért egyelőre az ötleteimet (helyszín, karakter, csapda, tárgy) jegyezgetem le, amikor épp eszembe jutnak. Mindenféle helyről lehet ihletet szerezni, egyrészt a zsánerhez kapcsolódó könyvekből (science-fantasy kapcsán kikerülhetetlen Vance), filmekből (Másfél oldalt jegyzeteltem Balatonon apró betűvel, miközben barátnőmmel az Adventure Time részeit néztük, az a rajzfilm egyszerűen fantasztikus), másrészt egészen más helyekről, nekem például szemináriumon is sikerült már ihletet kapni a tanár egy megjegyzésétől: "Az archívum egy vámpír." Minél több ötletem van, annál jobban összeáll a fejemben, hogy mit hova kéne rakni, melyik szintnek milyen hangulata legyen.

Vannak olyan ötleteim, melyekhez külön alszintet kell készítsek, van, amely a már nagyjából azért meglévő első szint "katakomba" hangulatát támogatja meg. Emellett mostanra összeállt, milyen fakciók lesznek az óriáskazamatában, ezek viszonyrendszerét és szintbeli elhelyezkedését is nagyjából belőttem már. Nincs is izgalmasabb annál, mikor a karakterek beletenyerelnek egy régóta húzódó viszályba, s akarva vagy akaratlanul egyik vagy másik oldalt segítik, adott esetben magukra haragítva ezzel annak szövetségeseit... Egy jó óriáskazamatának élő, lélegző dolognak kell lennie, amely folyamatosan reagál a játékosok döntéseire.

Szóval van min törnie a játékvezetőnek a fejét, aki óriáskazamata-alkotásba vágja a fejszéjét.** Persze valójában úgyis játékalkalmak közt bővül majd a Baan Gidar, ami a részleteket illeti, ahogy egyre mélyebbre jutnak a bátor (vagy épp botor) kompániák. A lényeg, hogy haladok vele, bár lassan, mivel másra kell(ene) koncentrálnom: egyetemi kutatómunkámra vagy épp a Kazamata magazin következő számára. Nem is beszélve arról, hogy a blogra is alig jut időm, de talán sikerült már átlendülni a holtponton.

*Azt hiszem, végre itt az ideje a megadungeon kifejezés magyarosításának.
**Főleg, ha publikálni is akarja majd egyszer a művét.