2014. február 22., szombat

Irány a kolostor!

Ismételten elmaradtam a játékbeszámolókkal, de a hónapban már pótolom. Tényleg röviden és tömören beszámolok a legfontosabb dolgokról. Ma délután lesz amúgy a 11. játékülés, s most pedig a 8. eseményeiről olvashattok. Megtudhatjátok, miként jutott a csapat abba az igen kellemetlen helyzetbe, melyből nem jöhetett ki jól sehogy sem.





Session VIII. – 2013- december 20.

Klaus Dworkin, a párbajhős (6. szint)
Merdun, a kossith berserker (6. szint)
Raas, az elf vérmágus (6. szint)
Rosie, a városi elf árny (6. szint)
Trükkös Tanisz, a rivaini mesterkém (6. szint)

Alaphelyzet:
Eltelt három hónap. Hőseink saját útjukat járták az elmúlt időszakban. Klaus visszatért a tengerre, hogy segítsen újjászervezni a bandát társainak, Merdun a harci tudományát tökéletesítette, míg Raas a könyvtárakat bújta s lehetőségeihez képest a vérmágia rejtelmeibe avatta be magát. Mindeközben Rosie az orgyilkosok világába kóstolt bele, míg Tanisz Orléziában járt el a Bürgermeister egy ügyében. Ám a megbeszélteknek megfelelően, három hónappal később újra összegyűltek Markhamban.

Fontosabb események:
- Klaus kiengesztelte Bellát, miután három hónapig felé se nézett. A nő kemény szíve rögtön meglágyult a tengerről hozott csecse-becsék láttán.
- Raas továbbra is azt a bizonyos kolostort emlegette, s nagy kincsekkel kecsegtette a csapatot. Mindenki húzta a nyakát, de végül belementek a dologba. Viszont kellett egy ürügy, hogy miért akarják kibérelni a Körtől Raast.
- Tanisz először a Bürgermeisterhez ment, hogy megkérdezze, nincs-e valami munka számára az orléziai határvidéken. A jó Bürgermeisternek éppen volt egy fontos feladata a számára, s mit ad isten, pont Nevarra nyugati részén: Westheimban: el kell fogni a veszélyes háborús uszítót, a Vörös Bárót. Miután megvolt az ürügy, Tanisz titokban a Körbe ment, hogy beszéljen a templomos parancsnokkal. Szépen elmondta a varázsló terveit, majd kért egy papírt, mellyel igazolhatja, hogy ő az egyház ügyében jár el stb.
- Az út előtt gondosan felszerelkeztek, mivel jó kétheti lovaglás állt előttük.
- Egyik éjjel két drake rontott a csapatra, s a sátrak jó része használhatatlanná vált, ám komolyabb sérülésük nem esett.
- Westheimban megszálltak a Két krajcárhoz címzett fogadóban, s a fogadósnál érdeklődtek a helyi újságok felől. Az elmondott egyet s mást a tanácselnök fiának titokzatos barátairól, de igazán fontos dolgokkal nem tudott szolgálni.
- Hőseink egyelőre azonban hagyták a Vörös Bárót, s vadászat ürügyén bevetették magukat a vadonba. Egy eldugott völgyben, melynek helyét a Csepőrágó felfedte (nem mellesleg a westheimi fogadóban is megjelent, újabb informácókat csepegtetve a térképről s a hatalomról, melyet Raas meg akart szerezni, de mielőtt Tanisz elkaphatta volna, eltűnt), ráleltek a titokzatos erődítményre. Eltévedt, viharvert utazókként mutatkoztak be a kolostorban, ahol először nagyon szúrós szemmel nézték őket a templomosok, majd mégis beengedték őket.
- Eleinte minden jól alakult, ételt és szállást adtak nekik, majd meghívták őket a templomba is a szertartásra. Ki-ki elbeszélgethetett templomosokkal, informálódtak a helyről, Rosie is igencsak az ujja köré csavart egyet. Aztán jött a hidegzuhany: A szertartás előtt több tucatnyi felfegyverzett templomos letartóztatta őket.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése