Az évnyitó blogposzt ezúttal
kicsit eltér a megszokottaktól, ugyanis egy másik blogon megjelent írásra
szeretné ráirányítani a figyelmet. Elgabor Againts the Ultra-Minimalism című cikke meglehetősen nagy érdeklődést (és
felháborodást) váltott ki az angolszász oldschool közösségben. Mind a blogposzt
alatt, mind a Google Pluson élénk diskurzus alakult ki. Itthon azonban teljesen
visszhangtalan maradt az írás, még az OSR iránt érdeklődők körében is. Ezért
hát úgy döntöttem, foglalkozom kicsit a cikkel, majd leírom a véleményem, hátha
ezzel sikerül rávennem a magyar szerepjátékosokat a témáról való párbeszédre.
„Ne írjatok egyoldalas kalandokat
és pofonegyszerű szabályrendszereket.” – kezdi elGabor a cikkét, amelyben
következetesen érvel az OSR közösségben egyre jobban eluralkodó divat, a túlzó
minimalizmus ellen. Természetesen az oldschoolnak eleve az egyik kulcsfogalma
az egyszerűség, de van egy bizonyos szint, ami alá nem kellene adni. Itthon is
eléggé ismert a Swords & Wizardry
szerepjáték, amelynek vannak különféle változatai a D&D különböző korai
kiadásaihoz igazítva; ennek nemrégiben készült egy – körülrajongott – négyoldalas
kiadása is. Gyakorlatilag egy szabálykivonat, ami az eredeti ismerete nélkül
használhatatlan lenne, főképp a kezdő szerepjátékosok számára. Ugyanígy a
kalandoknál rendkívüli módon megszaporodtak a „2000 rézpénz és 3 patkány”
típusú kazamataterem-leírások, amelyekkel minden egyediség nélkül megtöltenek
egy minikazamatát (s ezekért még sokszor pénzt is kérnek ám szerzőik). Azonban még
akkor is, ha remek ötletek jellennek meg egy kalandban, egyetlen oldalban nincs
igazán lehetőség kidolgozni őket – négy vagy akar tíz oldalon kifejtve viszont
kellően egyedi, összetett és emlékezetes modulokká válhatnának.
Persze Magyarországon nem terjedt
el igazán az eltúlzott minimalizmus. Ami köszönhető annak, hogy a közösség
jóval kisebb az angolszásznál, ráadásul a legtöbb OSR modulunk szerzője – aki a
legnagyobb hatással volt és van a hazai közösségre – éppen az a személy, aki
most hangot emelt a túlzott tömörség ellen. Mondhatnák persze páran, hogy ennek
fényében minek is foglalkozzunk mi ezzel. Azonban nem hagyható figyelmen
kívül, hogy a divat hatása igenis észlelhető. Egyrészt jelentek meg egylapos kazamaták:
többek közt én magam is fordítottam ilyeneket a Kazamata magazin számára, csak a
tördelés során – némi illusztrációnak is köszönhetően – hosszabbak lettek az
eredeti angol nyelvű verziónál. Másrészt valószínű, hogy jó pár egyoldalas
kalandot felhasználtak a hazai OSR mesélők kampányaikban, s mindezt anélkül,
hogy a nyilvánosság tudtára hozták volna.
Magam is meséltem már több alkalommal
egyoldalas kazamatát. Egyrészt hasznosnak tartom, mivel gyorsan áttekinthető,
azonnal felhasználható, másrészt viszont hiányérzetem támad, mivel tudom, hogy
akár sokkal jobb és összetettebb modulok is lehettek volna ezekből, ha egy
kicsit nagyobb terjedelmet adnak nekik: legyen az két vagy négy oldal. A
legtöbb ilyen modul érzésem szerint egy kis mesélői rádolgozás nélkül meg se
állná a helyét. Szintén van tapasztalatom a nagyon egyszerű
szabályrendszerekkel, amilyen például a Black Hack (elGabor posztja miatt talán
ennek szerzője rendezte a legnagyobb hisztit a Google Pluson). Egyfelől ez a
rendszer igazán jópofa, én mint gyakorlott mesélő könnyedén tartottam vele
játékot teljesen zöldfülűeknek, akiknek egy egyetemi óra (1,5 óra) állt
rendelkezésére, hogy megismerkedjenek a szerepjátékokkal. Másfelől viszont, ha
nem én mesélek, hanem nekik kell a könyv alapján játékot tartaniuk, akkor
valószínűleg nem jutottak volna sokra – mivel semmi segédlet nincs benne
kezdőknek –; továbbá el sem tudom képzelni, hogy kampányokhoz huzamosabb ideig
használjam. Pedig szeretem magam is a minimalizmust, a kevés szabályt stb., de
azért egy valamire való kampányban a Kazamaták
és Kompániák egyszerűsége alá már nem mennék.
Az élet minden területén, így a
szerepjátékokban is fontosnak tartom az aurea
mediocritast. Így a lényeg szerintem, hogy nem szabad végletekbe esni: sem
az öncélú szószátyárság, sem pedig az ultraminimalista hozzáállás nem tesz jót
az RPG-s anyagoknak.
S most eljutottunk ide, hogy
megkérdezzem tőletek: Mit gondoltok ti erről?